A tegnapi izmos kajálás után úgy döntöttem, hogy na, majd ma vissza veszek az arcomból.. ez persze csak álom.
Az van, hogy nem vagyok az a nagyon édességes ember, simán kibírom minden nélkül, de este bent voltunk shoppingolni a lidl-be és szemmagasságban megláttam egy nagy üveg nutellát..és ekkor bevillant, hé- otthon van még egy csomó mogyorókrém. Így hazafelé bementünk a pékségbe és vettünk egy kalácsot, persze ebből sem volt sima egyszerű, csak nagyon csokis..de hát Istenem..mit lehet tenni. Szóval haza vágtattunk és míg Ivett valami finomat evett én elkezdtem szeletelni a kalácsot... aztán kenni, aztán enni...aztán írni..
Az eredmény? ÁÁÁÁ te jó ég. 1020 kcal egy nyomorult vacsora. Kissé kiborultam. De azért annyira nem estem kétségbe. Elindultunk együtt futni, de nem volt egy hosszú sztori. Csupán 12 perc :) azért ez is több mint a semmi, és ami a meglepő, hogy már sokadjára tapasztalom, hogy egészen tudom élvezni, ami nem vall rám, mert régen utáltam futni. A mérleget midenesetre kerülöm a héten.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.